Valóban gyerekkínzás lenne a nyári angol tanulás?

Itt a nyári vakáció! Ez egyrészt örömteli, hiszen most egy rövid időre fellélegezhetünk. Nem kell gyerekünket hajnalban kiráncigálni az ágyból, nem kell délután a tanulás miatt piszkálni, és nincs bennünk az az állandó feszültség az iskola miatt.

Ez igaz, de nyáron ezt a feszültséget felváltja egy másik: „Tényleg jó az, ha hagyom egész nap otthon dögleni? Tényleg jó az neki, hogy egész nap a TV-t bámulja, a tabletet vagy a telefonját nyomkodja? Jó ez az egész nyáron át tartó henyélés, és tétlenség? Nem lenne jobb mégis inkább valami értelmes elfoglaltságot találni neki?”

Három gyereket neveltünk fel. A legkisebb most érettségizett. Ez azt jelenti, hogy pontosan 20 éven át terhelt engem ez a felelősség. „Mit végeztessek el a gyerekemmel? Mennyi szabadságot és pihenést engedjek meg neki?” Év közben gyúrtam, gyömöszöltem őket a házi feladatok és a tanulás miatt, nyáron pedig gyúrtam, gyömöszöltem őket az értelmes időtöltések miatt. Eredmény? Minden gyermekünk az általa leginkább áhított pályán, az elérhető legmagasabb pontszámmal, az elérhető legjobb egyetemen tanulhat. Nyelvvizsga és használható nyelvtudás angolból, sport és művészet mindhárom gyermek életében.

„Tudod, anya az volt a legjobb, hogy soha nem hagytál minket otthon dögleni.”

Nem oly régen ezt mondta nekem a legnagyobb gyermekünk, aki már lassan végez egyetemi tanulmányaival. „Az osztálytársaim suli után hazamentek és szabadok voltak. Én akkor nagyon irigyeltem őket. Nekünk minden délután és minden nyáron volt valami plusz dolgunk. De most annyira jó, hogy a felnőtt életemben nem kérdés a számomra, hogy egész nap aktív vagyok. Tanulok, dolgozok, sportolok, és minden belefér az életembe. Megtanultam jól beosztani az időmet, hogy maradjon idő másra is, ne csak a kötelezettségekre. A többiek el sem tudják képzelni, hogy nekem mennyi minden fér bele egy napomba.”

„Anya, te egy kicsit túlspiráztad ezt az anyaságot, és ez menet közben néha nagyon rossz volt. De most hálás vagyok, hogy ennyi mindent kipréseltél belőlem. Biztosan nem tartanék itt, ahol most tartok, ha te nem ilyen vagy.”

A legkisebb gyermekünk ezt így fogalmazta meg. Ő Európa bajnok kardvívó, tud zongorázni, folyékonyan és magabiztosan kommunikál angolul, jeles gimnáziumi bizonyítvány, kitűnő érettségi és a felvételi pontjai alapján az ország bármely egyetemének, bármely karán helye van. Természetesen ez nincs ingyen, és természetesen ez ritkán fakad a gyerekekből ösztönösen. Van olyan gyerek, aki ezt belső indíttatásból véghez viszi, de a legtöbb gyerek nem ilyen. A legtöbb gyerek kezéből kifolyik az idő, és helyettük jobb, ha a szülő gondolkozik.

Kínzol egy gyereket vagy inkább boldogtalanságra kárhoztatsz egy felnőttet?

Ha engem kérdezel, én azt mondom neked, hogy valóban „gyerekkínzás”-nak tűnhet az, ha nem hagyod őt legalább nyáron „otthon dögleni”. A kérdés az, hogy mi a rosszabb, „kínozni a gyereket” vagy örök boldogtalanságra kárhoztatni egy majdani felnőttet. Van annál nagyobb kín, mint elszenvedni azt, hogy mások ügyesebbek, okosabbak, gyorsabbak, eredményesebbek, jobbak? Van annál nagyobb kín, mint lemaradni minden lehetséges megmérettetésben? Nem nyerni felvételt az áhított egyetemre, nem elérni célokat, nem kapni állást ott, ahol dolgozni szeretnél. Mi rosszabb? Gyerekként kicsit többet tanulni nyáron, vagy később azon szomorkodni, hogy „ha a szüleim akkor szigorúbbak lettek volna, most tudnék angolul, és nem felnőtt fejjel, munka mellett kellene ezzel kínlódnom”?

Én, a Hollywood Nyelvstúdiók alapítójaként el tudom mondani, mi az igazi „gyerekkínzás”. Véleményem szerint az igazi kínok akkor jönnek el, amikor a felnőtté vált gyermeked ráeszmél, hogy mit mulasztott el.

Amikor az én gyerekeim kicsik voltak, mindig ezzel érveltem, ha nem akartak nyáron tanulni: „Mire gondoltál, mit csinálnál abban az időben az angol helyett? Te most tényleg arról vitatkozol velem, hogy az otthon döglés, henyélés, számítógépezés, telefon nyomkodás helyett kellene a jövőddel foglalkoznod, és ez neked probléma? Te komolyan ezen akarsz velem vitatkozni, hogy az jobb lesz neked, ha én ezt megengedem?”

Csak az elpazarolt időt kérd tőle!

Ez annyira végtelenül egyszerű! Csak két dologban kell segíteni annak a gyereknek, aki megpróbál ellenállni annak, hogy te egy értelmes nyári elfoglaltságot keresel neki. Először is érdemes megértetni vele, hogy ez kizárólag az ő jövője szempontjából fontos, ez kizárólag az ő érdekeit szolgálja. A másik dolog pedig az, hogy a világon mindenre marad még ideje a nyáron, ha naponta 2 órát tanul egy nyelviskolában. Csak meg kell neki mutatni egy napot, hogy az hány óra, és meg kell nézni, hogy hol megy el a semmire az ideje. Én kizárólag a semmire elpazarolt időt kértem tőlük értelmes dolgokra. Tudták, hogy ha strandra akarnak menni, mozogni, sportolni, barátokkal találkozni szeretnének, arra a nyár folyamán MINDIG van lehetőség korlátozás nélkül. Kizárólag a délig alvás és henyélés idejét rövidítettem meg nyári nyelvtanulással, és még arra is rávilágítottunk, hogy ez hogy lesz megtakarított idő nekik felnőtt korukban.

Amúgy ezt az okfejtést nem csak a saját gyermekeim voltak képesek könnyűszerrel megérteni és elfogadni, hanem az összes olyan kamasz, akiket az anyukájuk „elráncigált” hozzám a nyári szünet elején azzal a céllal, hogy egy kicsit lendítsünk a nyelvtudásukon.

SOHA NEM KÉREK MÁST csak azt, hogy az elfecsérelt életből fektessenek be egy keveset a jövőjükbe! 

Erre az üzletre eddig minden kamasz kíváncsi volt.

Kristóf Katalin
alapító, Hollywood Nyelvstúdiók

Hogy lehet megoldani, hogy a kamasz gyermeked boldogan tanuljon angolt a nyáron? Jó szívvel ajánljuk neked az Alkalmazott Oktatástan egyik nyelviskoláját, a Hollywood Nyelvstúdiót!

Vidd el hozzájuk kamasz gyermeked egy ingyenes próbaórára, és figyeld meg, mi történik!

http://www.hollywoodnyelvstudio.hu/ingyenes-probaora

Oszd meg!