A tavaszi digitális oktatás tanulsága

Március 13-án pénteken a tanító néni még azt mondta, hogy hétfőn lesz iskola, nyugodtan készüljünk a dolgozatra hétvégén. Aztán vasárnapra már világos lett, hogy nem kell iskolába menni, sőt dolgozni is jobb otthonról, és ne menjünk sehová, ha nem muszáj.

Milyen sokáig tart ez majd, senki nem tudta megmondani, és az első időszakban egyáltalán nem volt rossz az, hogy nincs rohanás, reggeli dugók, de a legjobb mégis, hogy végre együtt lehet a család. Hányan álmodoztak így: „Bár többet lehetnék a gyerekemmel!” Hát most kaptunk erre egy esélyt.

Az még mindig vitatott, hogy az oktatási rendszerünk mennyire volt erre felkészülve, a pedagógusok lelkileg és mentálisan hogyan oldották meg ezt a feladatot, illetve a digitális oktatás valóban sikeres volt-e. Voltak iskolák, és lelkes tanárok, akik a digitális oktatás minden kihívásainak megfeleltek, szemben azokkal az iskolákkal, akik erre egyáltalán nem voltak felkészülve, és náluk a digitális oktatás kimerült a vég nélküli tanulnivalók és leckék elküldésében.

Nem volt egységes digitális oktatási forma, nem volt egységes annak színvonala sem, és nagyon eltérő volt iskolánként és tanáronként. Nem lehet egy lapon említeni azokat a tanárokat, akik osztott képernyőn valódi tanári magyarázatokat adtak diákjaiknak, akik ki tudták használni a szemléltetés online lehetőségeit, összevetve azokkal a pedagógusokkal, akiknek nem állt módjában hasonló hozzáférés.

A diákok szemszögéből is nagyon ellentmondásos a kép. A tanári magyarázatok nélkül maradt tanulót vagy a szülő segítette ki a tanulási nehézségéből, vagy önállóan kellett megbirkóznia a kapott feladatokkal. És ez volt az igazi kihívás, mert lássuk be, legnagyobb százalékban mégiscsak a szülőre és magára a diákra hárult a feladat. És ott vannak azok a családok, ahol sem internet, sem eszközök nem álltak rendelkezésre, vagy maga az érdektelenség súlyosbította a helyzetet.

A hátrányos helyzetű gyerekek ebből a szituációból nem tudtak győztesen kikerülni, de meg merjük kockáztatni, hogy még csak részt sem tudtak venni az elmúlt hónapok oktatásában.

Szülőkkel folytatott beszélgetések során alakult ki bennünk az a kép, hogy nem volt egyszerű kezelni a karantén adta oktatási, nevelési problémákat, leginkább ott, ahol a digitális oktatásnak nevezett e-mailes leckeküldési forma maradt meg. Szülő legyen a talpán, aki gyermekét maximálisan végig tudta kontrollálni az összes óra minden feladatán, beleértve a testnevelés és ének tárgyakat is, és tartani tudta a lelket a gyerekében, és önmagában, és képes volt sikeresen befejezni az aznapi őrült feladatmennyiséget.

A tananyag mennyisége akkor lesz igazán szembetűnő, amikor egyedül kell az egésszel megbirkózni. Hallottunk olyan tanulóról, aki a Redmentán feladott dolgozatokat korrepetitori segítséggel, és más, szakos-tanár ismerős bevonásával oldotta meg. Hallottunk olyan megoldásokat a tanulásra, ahol a szülő tanulta végig a leckét és írta meg a házi feladatokat.

Senkit nem lehet hibáztatni ezért, mert az élet könyörtelenül megy tovább, és a számonkérés is folyamatos volt, bár elnézőbbek voltak a tanárok is. Az online oktatásban szereplő felek pedig partneri kapcsolatot ápoltak egymással, hogy együtt vészeljék át valahogy ezt az egészet.

Ez az egy dolog értéket adott: végre kialakult és működésbe lépett a szülő, diák tanár hármas egysége, ahol az egymásra utaltság jelentősen növelte a szükségességi szintet.

Fórumokon vitatják meg a szakemberek, diákok bevonásával, hogy van-e jövője ennek az oktatási formának? Mi azt gondoljuk, hogy amennyiben egy alaposan átgondolt, egységesített és strukturált rendszert tudnak létrehozni úgy, hogy minden eszköz adott minden félnél, akkor kezdhetünk el oktatásról beszélgetni.

De még így sem lehet túllépni annak szükségességén, hogy

a tanuló képes legyen önállóan megbirkózni a tanulás akadályaival, és megtapasztalja ennek eredményességét.

Amennyiben ez hiányzik, mert az iskola nem vállalja a felelősséget a legfőbb tudásért – a tanulás megtanításáért –, addig nehéz bármilyen oktatási formát sikerre vinni.

Kérd segítségünket ebben legyél akár szülő, akár gyermek, akár pedagógus. Tudunk nektek segíteni!

Tovább a részletekre»

Barátsággal,
Alkalmazott Oktatástan

Oszd meg!