” A tanulás lényege nem pusztán az, hogy adatokat halmozunk egymásra.
A tanulás során új megértésre, és a dolgok elvégzésének új módszereire teszünk szert.”
L. Ron Hubbard
.
A tanulási technológia egy működőképes módszertan, ami lehetővé teszi az ember számára, hogy sikeresen felismerje és kezelje a tanulás akadályait.
Korábban sosem létezett valódi technológia a tanulás témájában. Volt „iskolába járatási technológia” – ahogy L. Ron Hubbard tréfásan nevezte, ami magában foglalta a tantervírási és óravázlati technológiát is. A tanításról is rengeteg elmélet született. Azonban a tanulást, mint a gondolatok megértéséhez és a képességek elsajátításához vezető útvonalat, figyelmen kívül hagyták. A tanulási technológia betölti ezt az űrt.
Bár L. Ron Hubbard sok tanulási alapelvet és módszert fedezett fel, ezek mindegyike három fő gondolat megértésén nyugszik, amit „a tanulás három akadályaként” ismerünk. E három akadály ismerete lehetővé teszi az ember számára, hogy felismerje, amikor beleütközik ezek egyikébe, és kezelje azt.
A tanulás első akadálya:
A TÖMEG HIÁNYA
A tanulás első akadályát “tömeghiánynak” nevezte el, és azonosította azokat a pontos fiziológiai reakciókat, amelyek fellépnek, amikor a fizikai tárgy jelenléte nélkül tanulunk valamit. Tehát ha meg akarjuk érteni egy traktor rendeltetését és működését, az írott és kimondott szó nem helyettesítheti a tényleges traktort, és valójában, ha nincs ott egy traktor, hogy összeköthessük a szó jelentésével, vagy legalább a képe, az gátat szabhat bármiféle megértésnek. A tömeghiány okozta más kellemetlen reakciókon felül, ahogy Hubbard írta: a tanuló úgy érezheti, hogy az arca összelapult, fáj a feje, és furcsa érzés van a gyomrában. Időről időre szédülést érez, és gyakran fáj a szeme. Továbbá unatkozik, és ingerültté válik, és – ami említésre méltó - sok jelét mutathatja mindannak, amit a pszichológusok „tanulási rendellenességként” kategorizáltak. (Bár a felvilágosultabb oktatók ösztönösen ráéreztek az elvre a kisdiákok esetében, ez soha nem kapta meg a megfelelő fontosságot, az oktatás bármely szintjéről is legyen szó.) De az alapelv pontos ismeretében, mondja L. Ron Hubbard, egyszerű a megoldás; adjuk oda a tanulónak magát a dolgot, vagy egy megfelelő pótlékot, mint például annak rajzát vagy a fényképét.
A tanulás második akadálya:
TÚL MEREDEK TANULÁSI GRADIENS
A második akadályt “túl meredek tanulási gradiensként” írta le, és úgy írta le, mint valamilyen tudás elsajátításának kísérlete, szükséges előző lépés elsajátítása nélkül. Például a tanuló vezetőt említi, aki képtelen koordinálni a kezeit és lábait, hogy kézzel váltson sebességet a mozgó járműben. Noha azt gondolná az ember, hogy a sebességváltás okozza a nehézséget, valójában van egy korábbi tudnivaló vagy képesség, amit nem sajátított el kellőképpen, mondjuk egyszerűen a jármű úton tartása. A megoldás minden esetben az, hogy visszatérünk a korábbi feladatokhoz, meghatározzuk, mit értett utoljára a diák, majd megállapítjuk, mely lépést hagyta figyelmen kívül. A kihagyott gradiens esetében is találunk fiziológiai és jellegzetes reakciókat, beleértve a zavarodottságot, és azt, hogy kóvályog a feje, amit gyakran félreértelmeznek, és az egyébként jó képességű diákok sikertelenségéhez is vezet.
A tanulás harmadik akadálya:
A NEM ÉRTETT SZÓ
A harmadik és egyben legfontosabb akadályt Hubbard “a nem értett szónak” nevezte, és a következő kérdéssel adott részleges magyarázatot rá: Előfordult már, hogy végig elolvastál egy oldalt, és akkor vetted észre, hogy nem is tudod, mit olvastál? Itt rejlik a nem értett szó jelensége – minden üressé válik a nem értett vagy félreértelmezett szó után. És fordítva: ha a problémás szót megtalálják és definiálják, a szöveg mintegy varázsütésre értelmessé válik. Mindig találunk félreértett vagy nem meghatározott szót épp azelőtt, ahol a tanulónak „olyan jól megkülönböztethető érzése lett, hogy üres a feje, vagy hogy kimerült.”
Ez a pont sokkal lényegesebb annál, mint ahogy azt az ember első pillantásra gondolná, és a három akadály közül a nem értett szónak van legnagyobb hatása az emberi kapcsolatokra, az elmére és a megértésre. Valójában a nem értett szón múlik, hogy jó-e a felfogóképességünk vagy rossz. Számtalan mentális tünetet idéz elő és ez a butaság elsődleges tényezője. A nem értett szón áll vagy bukik az is, hogy képesek vagyunk-e a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat, és ha igen, akkor mennyire szakértő módon.
Magán “a nem értett szón” kívül Hubbard megkülönbözteti “a meg nem határozott” és “a meg nem értett” szót is. Felhívja figyelmünket arra is, hogy a problémás szó nem feltétlenül ritkán használt vagy szakszó. Éppen ellenkezőleg, nagyon sokszor az egyszerű névelő, igekötő vagy kötőszó miatt nem érti meg a tanuló a szöveget, amely jelenség igen elterjedt és alattomos. Valójában angol nyelvterületen végzett, egymást követő tesztsorozatok is nyilvánvalóvá tették, hogy még az egyetemi végzettséggel rendelkezők is képtelenek meghatározni anyanyelvük olyan építőköveit, mint amilyenek a magyar nyelvben az „egy”, „a”, „amelyik”, „rajta”, „hozzá” stb. szavak. Az előbb említett tény eredményeként jönnek létre azok a jelenségek, amelyeket L. Ron Hubbard másutt úgy nevez, mint „kis kényelmetlenségek” a nyelvhasználatban, és ezekből kifolyólag lesz a személy képtelen szavakban kifejezett jelentéstartalom érzékelésére. Így válhat egy gondolat vonulata mondatról mondatra, bekezdésről bekezdésre akár teljesen félteértelmezetté.
Tehát, ez a tanulás témája az első alkalommal alaposan feltérképezve; és a tanulási technológia alkalmazása nem kevesebbet bizonyított, mint e módszer rendkívüli hatékonyságát..

Amikor L. Ron Hubbard feltárta, hogy hogyan illeszthetünk be sikeresen új információkat eddigi ismereteink közé, a tanulás folyamatának lényegét ragadta meg, és azt, hogy mitől válnak a tanulók unottá és ingerültté.
1938-ban felvázolta a tanulás alapvető törvényszerűségeit, kezdve a vizsgáztatás lehetséges rendszerétől az idegen nyelvek oktatásában követendő gyakorlati lépésekig.
A második világháború alatt foglalkozott a katonák közvetlen kiképzésével, és az oktatási anyagok tökéletesítésével. A navigációs tananyagának bevezetésében ezt írta: „Amennyiben nem tanuljuk meg a szavak meghatározását, akkor később sem leszünk képesek megérteni az ezeket a szavakat tartalmazó magyarázatokat. Valószínűleg az a legfontosabb bármilyen tanulásban, hogy tisztában legyünk bizonyos szavak jelentésével.”
1950-ben tovább kutatta az oktatás hatékony megközelítését, és rávilágított az oktatás céljára, valamint a téma axiómáira. „Az oktatásban a rend fenntartásánál is fontosabb a magasszintű öndetermináltság fenntartása” – állapította meg.
Ez a szinte jövőbelátó megállapítás a korszerű oktatási reformkísérletek előhírnöke volt, és a megtanult fogalmak megértését ösztönző, egyre inkább hangsúlyozott nézeteket tekintve legalább negyven évvel előzte meg korát.
Tanítás közben Hubbard már a hatvanas évek elején felismerte, hogy a hanyatló oktatási rendszer óriási hatással van az emberek tanulási képességeire. Azzal, hogy megvizsgálta a hanyatlást, és kutatásokat folytatott a tanulás alapvető törvényszerűségeiről, forradalmi áttörést ért el az oktatással kapcsolatban – ez a tanulási technológia. Erről a témáról szóló előadásait hangszalagokra vették, és ezek a tanulás új megközelítésének alapjául szolgáltak.
Amint tanárok a világ különböző pontjain megismerték L. Ron Hubbard áttöréseit, hasznosítani kezdték azokat a munkájuk során. Ilyen módon jött létre az az új nemzetközi társadalomjobbító mozgalom, amelyet ma Alkalmazott Oktatástanként ismerünk.
Hubbard felfedezéseinek és fejlesztéseinek köszönhetően, a minőségi oktatás ma már mindenki számára elérhető, aki igényt tart rá. Az Alkalmazott Oktatástan az a szervezet, amely L. Ron Hubbard oktatási módszereit elérhetővé teszi az egész világ számára.
Copyright © 2010. Alkalmazott Oktatástan Magyarország. Az Alkalmazott Oktatástan Magyarország egy nonprofit társadalomjobbító csoport. Applied Scholastics és az Applied Scholastics logo védjegy, mely az Association for Better Living and Education International tulajdonában van, használata annak engedélyével történik.